1961-ben egy német gyártó bemutatta az első fogászati elszívórendszert, amely lehetővé tette a páciensek vízszintes testhelyzetben történő kezelését. Ez az innováció alapvetően változtatta meg a fogászati beavatkozások menetét, miközben jelentősen javította a fogorvosok munkakörnyezetének ergonómiáját is.
A modern fogászati elszívórendszer ma már minden rendelő egyik nélkülözhetetlen háttérberendezése. A megfelelő rendszer kiválasztásához azonban ismerni kell annak működését, kialakítását, kapacitását és telepítési követelményeit.
Mi az a fogászati elszívórendszer?
A fogászati elszívórendszer a kezelések során keletkező nyál, vér, folyadékok és szennyeződések eltávolítására szolgál. Használatával mérsékelhető a beavatkozás közben képződő permet és fröccsenés, valamint tisztábban és szárazabban tartható a kezelési terület.
Az elszívás csökkenti a páciens nyelési ingerét és megakadályozza a nyál felhalmozódását. Emellett biztonságérzetet nyújthat, mivel a folyadékok és az esetleges légúti akadályok gyorsan eltávolíthatók a szájüregből.
A hatékony elszívás ezáltal csökkentheti a páciens szorongását, kényelmesebbé teheti a kezelést, valamint támogatja a fogorvos pontos és zavartalan munkavégzését.
Miért nélkülözhetetlen a rendelőben?
A megfelelően működő fogászati elszívórendszer fontos szerepet játszik a páciensek és a fogászati személyzet közötti keresztfertőződés kockázatának mérséklésében.
A megfelelő rendszer kiválasztásával:
- tisztábban tartható a kezelési terület;
- csökkenthető a permet és a fröccsenés mennyisége;
- javítható a kezelések hatékonysága;
- mérsékelhető bizonyos szövődmények kockázata;
- gyorsabb beavatkozás válik lehetővé váratlan helyzetekben;
- komfortosabb kezelési élmény biztosítható a páciens számára.
Milyen részekből áll a fogászati elszívórendszer?
Az aspirátor feladata a páciens szájüregében felhalmozódó nyál és folyadék eltávolítása. A teljes elszívórendszer azonban több egymással összekapcsolt részből áll:
- elszívókézidarabok és a hozzájuk csatlakozó kanülök;
- az elszívott levegőt és folyadékot továbbító csőhálózat;
- a kezelőegységen kívül elhelyezett elszívópumpa vagy elszívómotor;
- levegő–folyadék szeparátor;
- szükség esetén amalgámleválasztó.
Egyes kialakításoknál a levegő–folyadék szeparátor vagy az amalgámleválasztó a kezelőegységen belül található. Más rendszerekben a leválasztás központilag, a gépészeti helyiségben történik.
Hogyan működik a fogászati elszívórendszer?
A fogászati elszívórendszereket működésük alapján jellemzően két nagy csoportba sorolhatjuk:
- nedves elszívórendszerek;
- száraz elszívórendszerek.
A két rendszer közötti legfontosabb különbséget az jelenti, hogy hol történik meg a levegő és az elszívott folyadékok szétválasztása.
Nedves elszívórendszer
A nedves elszívórendszerben a kezelőegységen belül általában nincs külön levegő–folyadék szeparátor. A levegő, a nyál, a víz és az egyéb elszívott folyadékok közösen távoznak a kezelőegységből a külső, központi elszívórendszer felé.
A központi elszívóegységben található levegő–víz szeparátor gondoskodik arról, hogy folyadék ne kerülhessen az elszívómotorba. A leválasztott folyadékok a gépészeti helyiségben kialakított szennyvízelvezetésbe kerülnek.
A nedves elszívórendszer előnyei
- A központi amalgámleválasztás viszonylag egyszerűen megvalósítható.
- Háromnál több kezelőegység esetén általában gazdaságosabb és hatékonyabb megoldást kínálhat.
- A levegő–folyadék szétválasztása központilag történik.
- Nem szükséges minden kezelőegységbe külön szeparátort telepíteni.
A nedves elszívórendszer hátrányai
- A csőhálózat kialakítása összetettebb lehet.
- A telepítés során figyelembe kell venni a rendelő meglévő elszívóvezetékeit.
- Átalakítás esetén új csővezetékek kiépítésére is szükség lehet.
- A vezetékrendszert megfelelő lejtéssel kell kialakítani.
- Az elszívómotor általában csak a kezelőegységekkel azonos szinten vagy azoknál alacsonyabban helyezhető el.
Száraz elszívórendszer
A száraz elszívórendszerben a levegő és a folyadékok szétválasztása már a kezelőegységen belül megtörténik. Ehhez általában centrifugális vagy ülepítéses elven működő szeparátort alkalmaznak.
A leválasztott folyadékok az egyes kezelőegységek alatt kialakított lefolyóba kerülnek, míg az elszívórendszer és az elszívómotor felé már csak száraz levegő halad tovább.
Mivel a gépészeti helyiségbe nem jut folyadék, ott nincs szükség külön szennyvízelvezetés kialakítására.
A száraz elszívórendszer előnyei
- Egyszerűbb lehet az elszívóvezetékek kialakítása.
- Nagyobb rugalmasságot biztosít az elszívómotor elhelyezésében.
- Az elszívóegység akár a kezelőhelyiségeknél magasabb szinten is telepíthető.
- A gépészeti helyiségben nincs szükség folyadékelvezetésre.
- Kisebb rendelőkben praktikus és jól tervezhető megoldás lehet.
A száraz elszívórendszer hátrányai
- Minden kezelőegységben külön levegő–folyadék szeparátorra lehet szükség.
- Az amalgámleválasztást is kezelőegységenként kell megoldani, ha erre szükség van.
- Minden kezelőegységnél biztosítani kell a leválasztott folyadék elvezetését.
- Háromnál több kezelőegység esetén a rendszer kialakítása költségesebb lehet.
Nedves vagy száraz rendszer: melyiket válasszuk?
A megfelelő fogászati elszívórendszer kiválasztásához minden esetben meg kell vizsgálni a rendelő meglévő infrastruktúráját, a kezelőegységek számát és a későbbi bővítési terveket.
A döntés előtt az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni:
- A meglévő kezelőegységeket eredetileg száraz vagy nedves elszívórendszerhez alakították ki?
- Szükség esetén átalakíthatók-e a kezelőegységek a másik rendszer használatához?
- Kiépíthető-e a nedves rendszerhez szükséges, megfelelő lejtésű csőhálózat?
- Elhelyezhető-e az elszívópumpa a kezelőegységekkel azonos szinten vagy azoknál alacsonyabban?
- Rendelkezésre áll-e megfelelő lefolyó a gépészeti helyiségben?
- Hány kezelőegységet kell egyszerre kiszolgálnia a rendszernek?
- Tervezhető-e a rendelő későbbi bővítése újabb kezelőegységekkel?
A csőhálózat építési követelményei és a meglévő rendszer átalakíthatósága gyakran alapvetően meghatározza, hogy melyik elszívási megoldás lesz megfelelő a rendelő számára.
Tisztítás és rendszeres karbantartás
A fogászati elszívórendszer telepítése után kiemelt figyelmet kell fordítani annak rendszeres tisztítására, fertőtlenítésére és karbantartására.
A napi, megfelelő elszívórendszer-fertőtlenítő szerrel végzett tisztítás segít:
- megelőzni a kellemetlen szagok kialakulását;
- csökkenteni a lerakódások mennyiségét;
- megelőzni a csővezetékek eltömődését;
- fenntartani az elszívórendszer teljesítményét;
- biztosítani a rendszer higiénikus működését.
A tisztításhoz minden esetben a berendezés gyártója által engedélyezett, habzásmentes és anyagkompatibilis fertőtlenítőszert kell használni. Az elszívórendszerekhez és amalgámleválasztókhoz használható tisztító- és fertőtlenítő megoldásokat az Apex-Dental GREEN&CLEAN oldalán is megtalálhatja.
Amalgámleválasztás a fogászati rendelőkben
Az Európai Unió higanyról szóló szabályozása alapján 2019. január 1-jétől azokban a fogászati létesítményekben, ahol fogászati amalgámot használnak, amalgámtömést távolítanak el, vagy amalgámot tartalmazó fogat kezelnek, amalgámleválasztó használata szükséges.
A jelenlegi követelmények alapján az amalgámleválasztóknak legalább 95%-os visszatartási hatékonyságot kell biztosítaniuk az amalgámrészecskék – köztük a használt vízben található részecskék – leválasztásakor.
Az EKOM elszívórendszereket úgy alakították ki, hogy különböző amalgámleválasztó berendezések csatlakoztatására is előkészíthetők legyenek. Ez megkönnyítheti a rendelő infrastruktúrájához és a vonatkozó előírásokhoz igazodó rendszer kialakítását.
Az EKOM elszívórendszerek választéka
Az EKOM többféle fogászati elszívórendszert kínál, így a megoldás a rendelő méretéhez, kialakításához és a kezelőegységek számához igazítható.
A választható kialakítások között megtalálhatók:
- száraz elszívórendszerek;
- nedves elszívórendszerek;
- zajcsökkentő szekrénnyel ellátott változatok;
- különböző számú kezelőegység kiszolgálására alkalmas központi rendszerek;
- mobil elszívóegységek.
A mobil változatok több munkaállomáson is használhatók, illetve tartalék berendezésként is alkalmazhatók egy meglévő elszívórendszer mellett.
A megfelelő rendszer szakértői tervezést igényel
A fogászati elszívórendszer kiválasztását nem kizárólag a kezelőegységek száma határozza meg. Figyelembe kell venni a rendelő csőhálózatát, a rendelkezésre álló lefolyókat, az elszívómotor elhelyezését, az amalgámleválasztás módját és a későbbi bővítési lehetőségeket is.
A megfelelő rendszer megtervezéséhez és kiválasztásához minden esetben javasolt tapasztalt szerviztechnikus vagy fogászati gépészeti szakember segítségét kérni.
További szakmai cikkeket is olvasna?
Fedezze fel az Apex Akadémia további útmutatóit, gyakorlati tippjeit és szakmai cikkeit egy helyen.
