Mit érdemes tudni a fogászati elszívórendszerről vásárlás előtt?

1961-ben egy német gyártó bemutatta az első fogászati elszívórendszert, amely lehetővé tette a páciensek vízszintes testhelyzetben történő kezelését. Ez az innováció alapvetően változtatta meg a fogászati beavatkozások menetét, miközben jelentősen javította a fogorvosok munkakörnyezetének ergonómiáját is.

A modern fogászati elszívórendszer ma már minden rendelő egyik nélkülözhetetlen háttérberendezése. A megfelelő rendszer kiválasztásához azonban ismerni kell annak működését, kialakítását, kapacitását és telepítési követelményeit.

Mi az a fogászati elszívórendszer?

A fogászati elszívórendszer a kezelések során keletkező nyál, vér, folyadékok és szennyeződések eltávolítására szolgál. Használatával mérsékelhető a beavatkozás közben képződő permet és fröccsenés, valamint tisztábban és szárazabban tartható a kezelési terület.

Az elszívás csökkenti a páciens nyelési ingerét és megakadályozza a nyál felhalmozódását. Emellett biztonságérzetet nyújthat, mivel a folyadékok és az esetleges légúti akadályok gyorsan eltávolíthatók a szájüregből.

A hatékony elszívás ezáltal csökkentheti a páciens szorongását, kényelmesebbé teheti a kezelést, valamint támogatja a fogorvos pontos és zavartalan munkavégzését.

Miért nélkülözhetetlen a rendelőben?

A megfelelően működő fogászati elszívórendszer fontos szerepet játszik a páciensek és a fogászati személyzet közötti keresztfertőződés kockázatának mérséklésében.

A megfelelő rendszer kiválasztásával:

• tisztábban tartható a kezelési terület;
• csökkenthető a permet és a fröccsenés mennyisége;
• javítható a kezelések hatékonysága;
• mérsékelhető bizonyos szövődmények kockázata;
• gyorsabb beavatkozás válik lehetővé váratlan helyzetekben;
• komfortosabb kezelési élmény biztosítható a páciens számára.

Milyen részekből áll a fogászati elszívórendszer?

Az aspirátor feladata a páciens szájüregében felhalmozódó nyál és folyadék eltávolítása. A teljes elszívórendszer azonban több egymással összekapcsolt részből áll:

• elszívókézidarabok és a hozzájuk csatlakozó kanülök;
• az elszívott levegőt és folyadékot továbbító csőhálózat;
• a kezelőegységen kívül elhelyezett elszívópumpa vagy elszívómotor;
• levegő–folyadék szeparátor;
• szükség esetén amalgámleválasztó.

Egyes kialakításoknál a levegő–folyadék szeparátor vagy az amalgámleválasztó a kezelőegységen belül található. Más rendszerekben a leválasztás központilag, a gépészeti helyiségben történik.

Hogyan működik a fogászati elszívórendszer?

A fogászati elszívórendszereket működésük alapján jellemzően két nagy csoportba sorolhatjuk:

• nedves elszívórendszerek;
• száraz elszívórendszerek.

A két rendszer közötti legfontosabb különbséget az jelenti, hogy hol történik meg a levegő és az elszívott folyadékok szétválasztása.

Nedves elszívórendszer

A nedves elszívórendszerben a kezelőegységen belül általában nincs külön levegő–folyadék szeparátor. A levegő, a nyál, a víz és az egyéb elszívott folyadékok közösen távoznak a kezelőegységből a külső, központi elszívórendszer felé.

A központi elszívóegységben található levegő–víz szeparátor gondoskodik arról, hogy folyadék ne kerülhessen az elszívómotorba. A leválasztott folyadékok a gépészeti helyiségben kialakított szennyvízelvezetésbe kerülnek.

A nedves elszívórendszer előnyei

• A központi amalgámleválasztás viszonylag egyszerűen megvalósítható.
• Háromnál több kezelőegység esetén általában gazdaságosabb és hatékonyabb megoldást kínálhat.
• A levegő–folyadék szétválasztása központilag történik.
• Nem szükséges minden kezelőegységbe külön szeparátort telepíteni.

A nedves elszívórendszer hátrányai

• A csőhálózat kialakítása összetettebb lehet.
• A telepítés során figyelembe kell venni a rendelő meglévő elszívóvezetékeit.
• Átalakítás esetén új csővezetékek kiépítésére is szükség lehet.
• A vezetékrendszert megfelelő lejtéssel kell kialakítani.
• Az elszívómotor általában csak a kezelőegységekkel azonos szinten vagy azoknál alacsonyabban helyezhető el.

Száraz elszívórendszer

A száraz elszívórendszerben a levegő és a folyadékok szétválasztása már a kezelőegységen belül megtörténik. Ehhez általában centrifugális vagy ülepítéses elven működő szeparátort alkalmaznak.

A leválasztott folyadékok az egyes kezelőegységek alatt kialakított lefolyóba kerülnek, míg az elszívórendszer és az elszívómotor felé már csak száraz levegő halad tovább.

Mivel a gépészeti helyiségbe nem jut folyadék, ott nincs szükség külön szennyvízelvezetés kialakítására.

A száraz elszívórendszer előnyei

• Egyszerűbb lehet az elszívóvezetékek kialakítása.
• Nagyobb rugalmasságot biztosít az elszívómotor elhelyezésében.
• Az elszívóegység akár a kezelőhelyiségeknél magasabb szinten is telepíthető.
• A gépészeti helyiségben nincs szükség folyadékelvezetésre.
• Kisebb rendelőkben praktikus és jól tervezhető megoldás lehet.

A száraz elszívórendszer hátrányai

• Minden kezelőegységben külön levegő–folyadék szeparátorra lehet szükség.
• Az amalgámleválasztást is kezelőegységenként kell megoldani, ha erre szükség van.
• Minden kezelőegységnél biztosítani kell a leválasztott folyadék elvezetését.
• Háromnál több kezelőegység esetén a rendszer kialakítása költségesebb lehet.

Nedves vagy száraz rendszer: melyiket válasszuk?

A megfelelő fogászati elszívórendszer kiválasztásához minden esetben meg kell vizsgálni a rendelő meglévő infrastruktúráját, a kezelőegységek számát és a későbbi bővítési terveket.

A döntés előtt az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni:

• A meglévő kezelőegységeket eredetileg száraz vagy nedves elszívórendszerhez alakították ki?
• Szükség esetén átalakíthatók-e a kezelőegységek a másik rendszer használatához?
• Kiépíthető-e a nedves rendszerhez szükséges, megfelelő lejtésű csőhálózat?
• Elhelyezhető-e az elszívópumpa a kezelőegységekkel azonos szinten vagy azoknál alacsonyabban?
• Rendelkezésre áll-e megfelelő lefolyó a gépészeti helyiségben?
• Hány kezelőegységet kell egyszerre kiszolgálnia a rendszernek?
• Tervezhető-e a rendelő későbbi bővítése újabb kezelőegységekkel?

A csőhálózat építési követelményei és a meglévő rendszer átalakíthatósága gyakran alapvetően meghatározza, hogy melyik elszívási megoldás lesz megfelelő a rendelő számára.

Tisztítás és rendszeres karbantartás

A fogászati elszívórendszer telepítése után kiemelt figyelmet kell fordítani annak rendszeres tisztítására, fertőtlenítésére és karbantartására.

A napi, megfelelő elszívórendszer-fertőtlenítő szerrel végzett tisztítás segít:

• megelőzni a kellemetlen szagok kialakulását;
• csökkenteni a lerakódások mennyiségét;
• megelőzni a csővezetékek eltömődését;
• fenntartani az elszívórendszer teljesítményét;
• biztosítani a rendszer higiénikus működését.

A tisztításhoz minden esetben a berendezés gyártója által engedélyezett, habzásmentes és anyagkompatibilis fertőtlenítőszert kell használni. Az elszívórendszerekhez és amalgámleválasztókhoz használható tisztító- és fertőtlenítő megoldásokat az Apex-Dental GREEN&CLEAN oldalán is megtalálhatja.

Amalgámleválasztás a fogászati rendelőkben

Az Európai Unió higanyról szóló szabályozása alapján 2019. január 1-jétől azokban a fogászati létesítményekben, ahol fogászati amalgámot használnak, amalgámtömést távolítanak el, vagy amalgámot tartalmazó fogat kezelnek, amalgámleválasztó használata szükséges.

A jelenlegi követelmények alapján az amalgámleválasztóknak legalább 95%-os visszatartási hatékonyságot kell biztosítaniuk az amalgámrészecskék – köztük a használt vízben található részecskék – leválasztásakor.

Az EKOM elszívórendszereket úgy alakították ki, hogy különböző amalgámleválasztó berendezések csatlakoztatására is előkészíthetők legyenek. Ez megkönnyítheti a rendelő infrastruktúrájához és a vonatkozó előírásokhoz igazodó rendszer kialakítását.

Az EKOM elszívórendszerek választéka

Az EKOM többféle fogászati elszívórendszert kínál, így a megoldás a rendelő méretéhez, kialakításához és a kezelőegységek számához igazítható.

A választható kialakítások között megtalálhatók:

• száraz elszívórendszerek;
• nedves elszívórendszerek;
• zajcsökkentő szekrénnyel ellátott változatok;
• különböző számú kezelőegység kiszolgálására alkalmas központi rendszerek;
• mobil elszívóegységek.

A mobil változatok több munkaállomáson is használhatók, illetve tartalék berendezésként is alkalmazhatók egy meglévő elszívórendszer mellett.

A megfelelő rendszer szakértői tervezést igényel

A fogászati elszívórendszer kiválasztását nem kizárólag a kezelőegységek száma határozza meg. Figyelembe kell venni a rendelő csőhálózatát, a rendelkezésre álló lefolyókat, az elszívómotor elhelyezését, az amalgámleválasztás módját és a későbbi bővítési lehetőségeket is.

A megfelelő rendszer megtervezéséhez és kiválasztásához minden esetben javasolt tapasztalt szerviztechnikus vagy fogászati gépészeti szakember segítségét kérni.